Van olyan, aki soha nem fogadott meg semmit január 1-én?

Milyenek is ezek a fogadalmak?

Nyárra lefogyok 20kg-t, vagy 38-as lesz a méretem. Vagy épp leszokom a dohányzásról, a valamiről.

A gond ezekkel a fogadalmakkal gyakran az, hogy közelítenek a lehetetlenhez – tisztelet a kivételnek! - és az, hogy hosszú távon tarthatatlanok!

Miért azok?

Létezik egy általános sablon, ami az étellel jutalmazás sablonja.

Egyszer csak valakinek névnapja, születésnapja lesz vagy épp dob a gép egy munkahelyi rendezvényt, ahol eszem-iszom, dínom-dánom a program és valószínűbb, hogy úgy döntesz, hogy részt veszel rajtuk és kevésbé valószínűbb, hogy úgy döntesz, hogy nem.

Ide tartozik még az is, hogy megbeszéled magaddal azt, hogy, amikor lefogysz 5 vagy épp 10kg-t, akkor belakmározol a kedvenc ételedből, vagy épp megrendeled a kedvenc pizzádat!

Ez jó ötlet szerintetek? És ha már ettél egy jót, akkor desszertet is fogsz kérni?

Ilyenkor az esetek túlnyomó részében másnap nem folytatod az új életmódodat, hanem visszacsúszol a régi kerékvágásba.

Lelkiismeret furdalásod lesz, hogy elrontottad a tervedet, ez negatív érzelmeket vált ki belőled és az helyett, hogy simán megbocsájtasz magadnak és másnap visszatérsz a programodhoz, étellel fogod vigasztalni magad és belecsúszol a „csak még egy nap” spirálba.

Utána meg még azt is a saját szemedre fogod vetni… hogy akarat gyenge vagy.

Ilyenkor mit tehetsz?

Jó ha tudatosan tudod, hogy ezek a gyors, cukros, lisztes ételek, amikor fogyasztod őket dopamint termelnek az agyadban és hiába nem etetted hetekig, felélednek és kiabálni fognak neked, hogy de még adjál nekem ebből!! Igent mondasz, vagy nemet mondasz?

Itt két dolog tud segíteni

- Olyan az új életmódod, amivel a testedet megfelelően táplálod és nincs éhség, hiányérzet, amit kényszeresen pótolni kell

- Ha már megtörtént a baleset, akkor azonnal keresel magadnak egy tevékenységet – pl sport, intenzív mozgás legyen! - amivel szintén dopamint termelsz és elvonod a figyelmedet.

Van akinek egyébként az beválik, hogy megengedi magának azt egy csaló étkezést, részletesen megbeszéli magával előtte, hogy mit igen, mit nem, jó lelkiismerettel elfogyasztja az ételt és másnap visszatér az egészséges rutinjába. Kevesen vannak azok, akik így működnek. Ezek a moderálni tudó emberek, amúgy sem szoktak fél tepsi almássütit befalni. Esznek egy szeletet tortát és utána ott hagyják.

Szintén frusztrációt tud okozni az, hogyha nem úgy alakulnak a mérlegen a számok, ahogy azt te magadtól elvártad és pár hét eltelte után azon kapod magad, hogy áá én úgy sem tudom megcsinálni, úgy is mindegy, anyu / hugi valaki úgy is sütött sütit, a párod kedvenc csokija ott lapul a konyhaszekrényben, mi lenne ha…

Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy a férfiaknak sokkal könnyebben megy a fogyás, a leszokások. Ennek hormonális okai vannak. A nők hormonműködése összetettebb, hamarabb is tud megborulni nem megfelelő táplálkozás esetén. A legtöbb autoimmun betegség nőkre jellemző és kevesen jöttek rá arra, hogy táplálkozással karban tarthatóak, és bizonyos esetekben megoldhatóak, gyógyszerkúrák helyett.

Roppant érdekesnek találtam, amikor valaki megemlítette azt, hogy neki a mellimplantátumok behelyezése után alakult ki az autoimmun betegsége (hashimoto) pedig logikus, hisz idegen, szervetlen, a szervezet részét nem képező anyag van folyamatosan a szervezetében, amire a szervezet természetes módon úgy reagál, hogy begyullad, hisz szabadulni akar tőle, mert irritálja, nem oda való. Autoimmun betegségben szenvedőnél, minden esetben folyamatosan van egy vagy sok,”nem oda való” tárgy, élelmiszerrel bevitt vegyület, aminek, ha megszünteted az utánpótlását, elérheted azt, hogy tünetmentes lehess. Ezt a nyomozást segítik az eliminációs diéták, sőt szerintem ez az egyetlen út! Az első lépés az, hogy a szervezet a folyamatos gyulladás helyett, nyugodt, gyulladásmentes állapotba kerüljön.

Egy tippet szeretnék adni mindenkinek, hogy megértsd mennyire fontos fontos a nézőpontod és az, hogy a megfelelő beállítottságú, téged támogató emberek vegyenek körül. Ezt szó szerint érve, nem arra gondolok, hogy már az is megfelel, ha valaki nem szabotál mert tudja, hogy te hagyod! De ugye nem hagyod!?

Tegyük fel, hogy én le akarok szokni a dohányzásról mert én le akarok. Értheted alkoholra is, fogyásra is, ami neked épp a feladat, arra.

Mivel segítek magamon?

A: épp úgy kimegyek cigizgetni a többiekkel, ahogy eddig és egymásnak sztorizgatunk, hogy ki miként próbált meg eddig leszokni és kilyukadunk arra, hogy ez lehetetlen!

B: keresek 5 olyan embert a társaságban, munkahelyen, akik sikeresen leszoktak és azóta sem gyújtottak rá. Ők teljesen biztos, hogy együttéreznek velem és biztatni fognak és megerősítenek abban a hitemben, hogy ez lehetséges és hogy meg tudom csinálni!

Mindig lebegjen a szemed előtt, hogy mi a cél és tartsd a fókuszt!

Minden lehetséges!!